Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
Különös jelenségnek lehetnek szemtanúi azok, akik az év végén Indiában jártak. A bankok előtt hosszú sorok kígyóztak, ám nem azért álltak sorba az emberek, mert csődtől tartottak, és ki akarták venni a pénzüket, hanem azért mert még az év vége alatt számlát akartak nyitni.
Az indiaiak hosszú sorokban várakoztak a bankok előtt az egész országban az év utolsó munkanapján, hogy még az év vége előtt bankszámlára tehessék a pénzüket - tudósított a Reuters. Akinek ez nem sikerült, annak azzal kell számolnia, hogy a párnája alatt 500 és 1000 rúpiás bankjegyekben őrzött vagyonkája egy csapásra értéktelenné válik.
Narendra Modi miniszterelnök a múlt hónapban jelentette be, hogy a fekete kifizetések visszaszorítása érdekében kivonják a forgalomból az ezeket a bankókat. Ezzel nem csupán százmilliók életét nehezítik meg, hanem általában nagy gondot okoznak az ország gazdaságának.
Beteszik-kiveszik
Az 500-asok és az 1000-esek ugyanis együtt a forgalomban lévő készpénz 86 százalékát adják, együttes értékük 526 milliárd dollár (a magyar GDP négyszerese).
A sorban álló emberek abban bíznak, hogy december 30-áig a bankba tett pénzüket január 2-ától azonnal felvehetik az ATM-ekből. Ezzel azonban gond lehet, mert banki adatok szerint jelenleg a bankjegykiadó automatáknak csak 35-40 százalékéból lehet készpénzt felvenni.
Modi azt ígéri, hogy a kormány gyorsan, 50 nap alatt véget vet a bankjegyek kivonását követő káosznak, ám elemzők szerint bő fél évig is eltarthat a zűrzavar. A fogyasztói kereslet visszafoghatja GDP növekedését és feketegazdaságban eddig használt bankjegyek eltűnése gyengítheti a foglalkoztatást.
Óriási feketegazdaság
A finoman informális szektornak nevezett "gazdasági ág" az indiai GDP 20 százalékát termeli meg és ez ad munkát a foglalkoztatottak 85 százalékának. A gond az, hogy a bankjegyek közel kilenctizedének lecserélése egy több mint egymilliárdos országban nem hétköznapi feladat. A kormány gazdaság hosszú távú kifehéredését várja a készpénzhasználat megnehezítésétől, ám szakértők szerint a gazdasági aktivitás lanyhulása lesz az eredmény.
Megosztás a facebookonMár az év végén bemutatta a 2017-re szánt Notebook 9 személyi számítógépeit a Samsung, a társaság az új modelleknél egyértelműen a hordozhatóságra helyezte a hangsúlyt.
A 15 hüvelykes kijelzővel ellátott változat kevesebb mint egy kilogrammot nyom, ami azt jelenti, hogy az előző verzióhoz képest mintegy negyedével sikerült csökkenteni a súlyát, és alig nehezebb, mint a 12 hüvelykes MacBook. A 13-as kijelzővel készült legújabb generációs Notebook 9 a maga 816 grammos súlyával a lényegesen kisebb 2 az 1-ben táblagépek mezőnyében sem vallana szégyent.
Adódik a kérdés, hogy a súlycsökkentés mennyire ment a teljesítmény rovására. Nos, a 13 hüvelykes kijelzővel készült modell Core i5-ös és Core i7-es processzorokkal lesz kapható, viszont az eddig megjelent beszámolók szerint ebbe akár 16 gigabájtos RAM is kerülhet, ami így együtt átlagosan munkavégzésre már igencsak erős kombinációnak tűnik. A nagy változat az Intel legújabb Kaby Lake processzorát kapta, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ez milyen teljesítményre képes, hiszen a chipgyártó a tervek szerint a januári CES-en (Consumer Electronics Show) árulja majd el a részleteket.
A szakértők előzetesen azzal számolnak, hogy az előző generációhoz képest 5-15 százalékos teljesítménynövekedés jöhet majd az új chipekkel. A tárolási kapacitás kapcsán egyelőre annyit lehet tudni, hogy SSD-s tárhely kerül valamennyi modellbe, a legnagyobb 256 gigabyte-os lesz majd. Ez csak munkára, dokumentumok, prezentációk tárolására ugyan elegendőnek tűnik, ám, ha már említettük a MacBookot, itt érdemes megjegyezni, hogy annál az ősszel bemutatott új szériában 512 gigabyte-os változat is szerepel. A tárolási kapacitás ugyanakkor micro SD-kártyával bővíthető. Két 3.0-s és a C típusú USB-porton keresztül lehet egyéb eszközöket csatlakoztatni az új Notebook 9-esekhez, és HDMI-bemenet is rendelkezésre áll.
A könnyűségre való törekvésből adódik az egyik olyan tényező, amelyben elmaradnak riválisaiktól az új széria készülékei. Túl nagy akkumulátor nem kerülhetett az eszközökbe, így egy feltöltéssel nagyjából 7 órát bírnak a laptopok, igaz, az USB-C-porton keresztül 80 perc alatt teljesen feltölthetők.
Megosztás a facebookon
Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető. A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől? A közelmúltban több kutatóintézet is foglalkozott ezzel a témával, de a szakemberek sem értenek egyet abban, hogy ténylegesen elveszik-e az emberek munkáját a robotok vagy csak átalakítják. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az automatizáció miatt a jövőben jelentősen átalakul a munkaerő-piac.
Hazánkban nemrégiben több kutatás is vizsgálta a kérdést, hogy hány állás lenne kiváltható automatizálással. Ezen munkalehetőségek számát körülbelül 500 ezerre teszik, ezek egyharmada az iparhoz, egyötöde pedig az irodai, adminisztrációs munkákhoz kapcsolódik. Tehát a kutatók szerint a magyarországi foglalkoztatottak 12%-a lehet érintett, derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréseiből. A jelentésekből az is látszik, hogy jelenleg két nagyobb probléma jelentkezett a magyar munkaerő-piacon: az egyik a munkaerőhiány, a másik az egyre nagyobb mértékű robotizáció. A feldolgozóiparban tevékenykedő cégek 70%-a, míg a szolgáltató szektor 40%-a nevezte meg a munkaerőhiányt, mint a termelést korlátozó tényezőt. A kutatások szerint bizonyos munkahelyek megszűnése a növekvő automatizálásnak lesz köszönhető.
A két probléma látszólag pont ellentétes: talán éppen a robotok elterjedése jelenthet majd megoldást az ipari és szolgáltató szektorbeli munkaerőhiányra. Ha ez így is történik, még akkor is óriási feladat előtt áll majd az ország, hiszen jelenleg a magánszektor nem rendelkezik akkora beruházási erővel, hogy egy ilyen nagymértékű átalakulást finanszírozni tudjon, ezzel pótolva a munkaerőhiányt. Az elmúlt év adatai és az IFR (International Federation of Robotics) előrejelzései azt mutatják, hogy a vállalatok mégis nagy potenciált látnak az ipari robotokban. 2016-ban 14%-kal több ipari robotot üzemeltek be, mint 2015-ben. Az előrejelzések alapján 2017 és 2019 között évente átlagban 13%-kal nő majd az értékesített ipari robotok száma. Ezt azt jelentené, hogy az egységek száma a 2015. év végén mért 1 631 600-ról, 2019-re 2 600 000-re fog növekedni. A közép-kelet-európai régióban is a globálishoz hasonló, szignifikáns növekedést figyelhetünk meg. Az előrejelzések alapján 5 év alatt az ipari robotok száma majdnem megduplázódik, hiszen akár 36 113 egységről 68 100 egységre is növekedhet. Az automatizálásban leginkább érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a fémipar, illetve a gyógyszeripar is az IFR szerint. Az együttműködő robotok értékesítésében is extrém mértékű növekedés várható. A Markets and Markets kutatása szerint az együttműködő robotok piaca a 2015 mért 110 millió dollár értékről 2022-re 3,3 milliárd dollárra duzzad.
 |
Az olyan iparágakban, ahol egy egyre nagyobb méreteket ölt az automatizálás, általános problémának tekinthető Magyarországon a szakképzett munkaerő hiánya. Ilyen például az autóipar. Vajon erre a problémára megoldást jelenthet a robotok alkalmazása? A Universal Robots közép-kelet európai vezérigazgatója, Slavoj Musilek szerint a kérdésre nem lehet egyszerűen igennel, vagy nemmel válaszolni, annál sokkal összetettebb a helyzet. Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a vállalatok szembesülnek, a megfelelő szaktudással rendelkező emberek megtalálása. A szakemberhiány nagymértékben nehezíti a vállalatok életét, hiszen a piaci részesedések növeléséhez, új lehetőségek felkutatásához, a már meglévő, és a potenciális kereslet kielégítéséhez elengedhetetlen a megfelelő szaktudás birtoklása.
A szakemberhiány miatt viszont nem marad más lehetőség, mint az automatizálás.
– A robotok használatának előnyeit mindenképpen ki kell aknázni, hiszen kifejezetten alkalmasak monoton, ismétlődő feladatok elvégzésére, de a potenciális veszélyt rejtegető feladatkörökben is kihasználhatják a bennük rejlő lehetőségeket. Ezáltal növekedhet a termelékenység, állandósulhat a minőség, rugalmasabbá válhat a munkavégzés. Meg kell találni az egyensúlyt, engedni kell, hogy a gépek végezzék azokat a feladatokat, amikben azok a legjobbak, amit pedig az emberek hatékonyabban és jobban végeznek, azt pedig rájuk kell bízni. Ez az automatizálás legjobb útja –említette Musilek.
Sok ember attól tart, hogy a jövőben minden feladatot robotok fognak végezni. Arra, hogy ez mennyire helytálló, szintén nem volt könnyű választ adnia Slavoj Musileknek.
– Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.
Meg kell látni a lehetőséget a robotokban, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik az emberek munkáját, felszabadítják őket olyan feladatok alól, amelyeket nehéz, fárasztó, vagy veszélyes elvégezni. Az együttműködő robotok, mint nevük is mutatja, nem a humán munkaerő leváltására jöttek létre, hanem az emberi feladat elvégzésének segítésére.
Az emberek automatizációtól való félelme miatt feltételezhető, hogy munkahelyeiken is ellenségesen, bizalmatlanul állnak a robotokhoz. A Universal Robots szakértői véleménye szerint ez a szemlélet inkább a közgondolkodásra jellemző, az iparban nem jelenik meg.
– A munkások gyorsan felismerik a robotokban rejlő lehetőséget és értéket. A biztonsági funkcióknak, az egyszerű programozásnak és a rugalmasságnak köszönhetően az egész világon nagyon jól fogadják robotjaikat. Az emberek képesek tisztán látni a termelés egész folyamatát, így tisztában vannak azzal, hogy a robotok mekkora előnyt jelentenek a mindennapi munkavégzés során.
Az ipari robotok megítélése a közgondolkodásban már nem ilyen egyértelmű, ez legtöbbször abból adódik, hogy a kutatások és a cikkek a kérdésnek csak egyik oldalát vizsgálják részletesen, márpedig ez sokkal összetettebb ennél. Az automatizálás megkönnyíti és átalakítja az emberek feladatait: nem veszi el a munkalehetőséget, hanem segíti a monoton vagy éppen veszélyes funkciók kiváltását. Az embereknek olyan képességeket kell elsajátítani, amelyekre a robotok nem képesek, ezek értékesebbé teszik őket a munkaerő-piacon is. Azt nehéz pontosan megfogalmazni, milyen képességekre lesz szükség a jövőben, de az biztos, hogy sokkal gyorsabban változnak majd a munkaerővel szembeni elvárások, ezért az emberek tudását is rugalmasabbá kell tenni.
- See more at: http://autopro.hu/gyartosor/Slavoj-Musilek-a-robot-dolgozzon-az-ember-pedig-hasznalja-az-eszet/20985/#sthash.WeOWJugj.dpuf
Megosztás a facebookonTervezhető munkaszüneti napok 2017-ben és a változó munkarend + iskolai tanítási szünet időpontjai a 2017-es tanítási rendben.
( Ha véletlenül kerültél erre az oldalra, és a 2016. évi munkaszüneti napok érdekelnek, az ITT elérhető.)
Az már most is látszik, hogy legkevesebb 5 hosszú hétvége lesz 2017-ben. Ezeken túl, két alkalommal szerdára fog esni az ünnepnap – március 15-én és november 1-én – de hogy ezekből lesz-e hosszú hétvége, az csak a legkorábban nyártól várható nemzetgazdasági miniszteri rendeletből fog kiderülni.
( Ha a korábbi évek gyakorlatát vesszük alapul, akkor sajnos a két szerdai napra eső ünnepből nem nagyon várható hosszú hétvége. Ezért azt javasoljuk, hogy ne is igen számoljanak vele.)
Ahogy azt az egyik őszi kormányzati tájékoztató keretében már jelezték, 2017-től várhatóan a Nagypéntek is felkerül az ünnepnapok listájára, így onnantól minden évben 4 napossá bővül a húsvéti pihenő.
A részletes adatok megjelenéséig, illetve azt követően a gyors áttekintő felsorolás mellett egy részletes magyarázó résszel is kiegészül majd az írás.
Jelenleg az alábbi biztos adatokat ismerjük:
2017. január 1. vasárnap, Új Év első napja
2017. március 15. szerda, Nemzeti Ünnep
2017. április 14. péntek, Nagypéntek
2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)
2017. május 1. hétfő, Munka Ünnepe (hosszú hétvége)
2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)
2017. augusztus 20. vasárnap, Államalapítás Ünnepe
2017. október 23. hétfő, 1956-os Forradalom Ünnepe (hosszú hétvége)
2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja
2017. december 24. vasárnap, Szenteste
2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony (hosszú hétvége)
2018. január 1. hétfő, Új Év első napja
A munkaszüneti napokat megtoldanád néhány nap szabadsággal ?
A fizetett szabadság 2017. évi megállapításának és kiadásának szabályait is megtalálod nálunk, ha a kék betűs részre kattintasz.
téli szünet : 2016.december 22, (csütörtök) – 2017.január 2.(hétfő)
tavaszi szünet: 2017.április 13. (csütörtök) – 2017.április 18.(kedd), összesen 6 nap
nyári szünet: 2017. június 16-tól (péntek)
A 2016/2017. év tanítási rendjéről szóló EMMI rendelet 2016. június 27-én jelent meg a hivatalos Magyar Közlönyben, így a fenti dátumok mostantól nem fognak módosulni, véglegesnek tekinthetők. A részletek iránt is érdeklődő olvasóink a rendelet teljes szövegét elolvashatják a kék betűs részre kattintva.
A 2017. év második félévének iskolai szünetekre vonatkozó adatai, csak a 2017/18-as tanévre összeállított tanítási rendelet kihirdetése után lesznek elérhetőek. Erre várhatóan valamikor 2017. év tavaszának vége felé kerül majd sor.
Természetesen, eddigi szokásunkhoz híven, ennél jóval korábban, már a tervezési időszakban is ellátjuk olvasóinkat hiteles forrásból származó hasznosítható információkkal, valamint a korábbi évek gyakorlatát figyelembe vevő előrejelzésekkel. Ezeket az adatokat a már ismert gyakorlat szerint folyamatosan frissítünk.
Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a munkaszüneti napok 2017-ben végül nem is olyan rosszul fognak megoszlani. Feltételezve persze azt, hogy nem lesz valami váratlan változás a munkaidő naptár eddigi szerkezetében.
A Nagypéntek ünnepnapba vonásával a hosszú hétvégék száma nem változott, számuk változatlanul öt maradt. Viszont így az öt hosszú hétvégéből kettőre nőtt a négynapos pihenők száma és háromra változott a három napos hosszú hétvégék száma. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy munkanap áthelyezés vagy előzetes ledolgozás miatt egyetlen hétvégi szabadnapot sem veszítünk, már nem is tűnnek olyan rossznak a 2017-es kilátások.
Nézzük sorban, hogy miképp is alakulnak a munkaszüneti napok 2017-ben.
2017.január 1-nek elvileg szerencsét kellene hoznia, de abban az értelemben semmi esetre sem lesz számunkra szerencsés, hogy vasárnapra esik. Így aztán ez a tradicionális munkaszüneti nap 2017-ben nem fog egyetlen többlet nappal sem hozzájárulni ahhoz, hogy rápihenjünk a sok esetben hajnalig tartó
óév búcsúztató mulatságok fáradalmára. Ez estben be kell érnünk egy szokványos hétvége szokványos két pihenőnapjával.
Ezzel a március 15-i nemzeti ünneppel megint csak nincs szerencsénk, már ami a munkanapok lehetséges csökkenését illeti. Mivel 2017-ben március 15-e szerdára esik, ezért a korábbi évek gyakorlata miatt most is csak egy szabadnapra számíthatunk. A korábbi években szerdai ünnepnap esetén sosem csapták hozzá az előtte vagy utána lévő két munkanapot. Most sem fogják.
Az öt napos hosszú hétvégéről ezért aztán most se nagyon álmodozzunk.
Az év közbeni ünnepnapok számában már jó ideje nem történt változás, egészen mostanáig.
Kormányzati bejelentés szerint 2017-től 11-re nő a hivatalos ünnepek száma, mivel a Nagypéntek is belekerül az ünnepnapi listába. Bár önálló ünnepnapról van szó, a gyakorlatban ez mégis azt jelenti, hogy a húsvéti ünnep egy négynapos hosszú hétvége formájában fog mostantól testet ölteni. A szent-háromnapi Nagypéntek, Nagyszombat, valamint a Húsvét vasárnap és a Húsvét hétfő. Ez lesz az egyetlen olyan négynapos hosszú hétvége, amelyre az éppen aktuális naptár kénye-kedvétől függetlenül, minden évben számíthatunk.
Május 1-je szerencsére nem hétvégére, hanem végre egy hét eleji munkanapra esik. Nevezetesen hétfőre. A hétfői vagy pénteki napra eső ünnepnap mindig a lehető legjobb opció, mert így minden esetben megnyúlik a gyorsan elszaladó hétvége. Ennek köszönhetően a munka ünnepét 2017-ben egy három napos hosszú hétvége keretében ünnepelhetjük. Ez az év második hosszú hétvégéje.
A tavaszi és nyár eleji pihenőnapok alakulására nem lehet panaszunk, hiszen három egymást követő hónapban is alkalom nyílik hosszabb idejű lazításra.
Április és május után júniusban is ünneplünk. Ráadásul egy olyan egyházi eredetű ünnepet, ami a dolgozók szerencséjére mindig hétfői napra esik.
A pontos meghatározás szerint a húsvétot követő hetedik vasárnapon és hétfőn van Pünkösd. Ebből az egészből a pihenőnapokkal összefüggésben annyi a relevancia, hogy ismét egy jól elnyújtott hétvégén pihenhetjük ki tavaszi fáradtságunkat.
Az államalapítás ünnepe, Szent István és az új kenyér napja 2017-ben egyetlen többlet pihenő napot sem jelent a dolgozók számára, mert pont vasárnapra fog esni. Talán csak az jelenthet némi vigaszt számunkra, hogy a nyári szabadságoknak és pihenésnek köszönhetően augusztus végére
energia tartalékaink remélhetőleg a maximális szintre fel vannak töltve.
A többlet pihenőnap hiányát így könnyen átvészeljük.
Az október forradalom ünnepe 2017-ben kiadós pihenést fog biztosítani a dolgozók számára. Egy munkanapot megint sikeresen lecsippentünk az éves penzumból, mert az ünnepnap hétfőre esik. Szerencsére így amellett, hogy nyerünk egy napot, ismét megnyújtott hétvégének örülhetünk. Ez már a
borongós fárasztó ősz kezdete, így minden további pihenéssel tölthető nap aranyat ér.
Az év utolsó előtti ünnepe, pechünkre, megint csak szerdára fog esni. Ennek megfelelően, a márciusi szerdára eső ünnepnaphoz hasonló pihenési időtartamra számíthatunk októberben is. A korábbi évek gyakorlatához igazodva a szerdai egy napos ünnephez nem fog hozzáadódni az előtte vagy utána lévő
két munkanap. Csak egy rövid egynapos lazítás lesz a hét közepén.
Nos, ha év közben nem is nagyon kényeztet el bennünket a naptár szelleme, az év végére egy rossz szavunk sem lehet. A karácsonyi munkaszüneti napok 2017-ben hétfőre és keddre esnek, így az év második nagyon hosszú hétvégéjének örülhetünk. Négy egymást követő szabadnap áll majd
rendelkezésünkre, hogy szeretteinkkel együtt ünnepelhessünk és áldozhassunk a közös családi bejglievések oltárán. Ráadásul ezt követően csak egy nyúlfarknyi hosszúságú munkahetet kell dolgoznunk a következő három napos egybefüggő pihenőig. 2017 munkaidő naptár jól zárul.
Az új év ugyanis hétfővel fog kezdődni, munkaszüneti nappal.
A 2017-es évet tehát pihenéssel zárhatjuk, és a 2018-as évet pihenéssel nyithatjuk.
Egyrészt drága a fejlesztésük, másrészt nem lehet velük pénzt keresni. 2016 legnagyobb bukása volna, vagy csak időt kell adni, míg befutnak? Egy fejlesztő szemszögéből a virtuális valóság.
A virtuális valóság már nem először próbál meg betörni a fogyasztók otthonába, az Oculus Rift és a HTC Vive azonban végre reményteli próbálkozásnak tűnnek. A technológiát még mindig lenne hova fejleszteni (hányan lesznek rosszul pár perc játék után, pl.), a felhasználók mégis azt kérik számon elsősorban, hogy legyen szórakoztató, bőséges és megfizethető tartalom. Csak az a baj, hogy ez rettentően drága, és a fejlesztő előre tudja, hogy jó eséllyel bukni fog a projekten.
A Light Repair Team #4 fejlesztője, Joe Radak fejtette ki a napokban, miért bolondok a hozzá hasonló megszállottak, akik annak ellenére vágnak bele VR játékok fejlesztésébe, hogy pontosan tudják, veszteséggel zárnak majd. Radak szerint sokan azért nem beszélnek a nehézségekről, mert a szerződésük tiltja, mások egyszerűen nem akarják magukra haragítani a játékosokat, ő mégis megtette, vállalva a közellenség szerepét.
Az elemzők, a gyártók, és a játékipar is arra számított az Oculus Rift körüli hatalmas érdeklődést látva, hogy a VR végre berobbanhat. Sőt, a pornóipar is beszállt, ami legtöbbször sikeressé teszi az adott területet. Egyelőre azonban nem nagyon van pénz a virtuális valóságban, ez viszont eltántorítja a fejlesztőket, ami miatt nem lesz megfelelő a tartalmi kínálat, amiből viszont az következik, hogy a vásárlók nem fognak költeni.
A Light Repair Team #4 (LRT4) gyakorlatilag egyemberes indie játék, még akkor is, ha technikailag ketten dolgoztak rajta. Radak mellett Noah Rojahn is besegített itt-ott, a zenét pedig John Dekker és Ed Harrison szerezte a játékhoz. Fontos megjegyezni, hogy a LRT4 az újságíróknak küldött csomag részét képezte, megjelenés után egy ideig az alkalmazásbolt főoldalán is kiemelt játékként szerepelt. Mégis, Radak azt mondja, 36 ezer dolláros mínuszban van, és úgy látja, mások is hasonló cipőben járnak.
A fejlesztési költségeket számolgatva arra jutott, hogy ha kizárólag a fejlesztési időt, a cégbejegyzés díját, illetve a szerverüzemeltetést (és a zenék licencdíját) adja össze, közel 30 ezer dollárba került a LRT4 elkészülte. Ez egy fals megközelítés, ugyanis ennél lényegesen drágább volt a történet. Kellett ugyanis VR kompatibilis munkaállomás, egy VR fejszett, irodabérlés, internet, bútorok, egyéb felszerelések, és a játék elkészítéséhez szükséges szoftverek (Unreal 4, Maya, Photoshop) licencdíjai.
A LRT4 eddig mintegy 2300 példányban került értékesítésre, ez 14 ezer dollárt jelent. Ebből persze még adózni kell, az alkalmazásbolt is leveszi a részét, de még ha nem is lennének ezek a költségek, akkor is jól látszik, hogy sehogy sem érte meg a fejlesztés.
A pénteki bejegyzés hatására sokan kritizálták Radak eszmefuttatását, miszerint az általa használt 40 dolláros fejlesztői órabér elképesztően magas, mások szerint csak azért problémázik, mert egy béna játékból nem tudott meggazdagodni, és persze akadtak, akik egyszerűen csak annyit mondtak, "ha nincs pénzed játékfejlesztésre, ne fejlessz játékot öreg".
Radak levezeti, hogy miért nem túlzó egy független (freelancer) programozó 40 dolláros órabére, igyekszik válaszolni és megmagyarázni az álláspontját, illetve kitér arra is, hogy még a legnagyobb VR címek sem profitábilisak jelenleg. Hogy akkor miért csinálják? Mert hisznek benne, hogy egyszer majd azzá válnak.
Megosztás a facebookonPusztán a reklámbevételekből származó összegekből egyenlíti ki a cechet a Google; hatalmas összeget utal a jogtulajdonosoknak.
Az elmúlt tizenkét hónap során egészen elképesztő pénzeket utalt át a YouTube az amerikai zeneipar számára, jogdíj gyanánt. A videomegosztó szolgáltatáson megjelenített reklámokból származó bevételekből finanszírozta ezt a Google: összesen több mint 1 milliárd dollár cserélt gazdát az elmúlt egy év alatt.
A pénz sosem elég
Erről egy blogbejegyzésben tájékoztatta Robert Kyncl, a YouTube üzleti vezetője a nyilvánosságot. Ebben leírta, hogy a videomegosztó szolgáltatást üzemeltető részleg komoly energiákat fektetett és fektet abba, hogy meggyőzze a zeneipar kritikusait. Utóbbiak ugyanis nem ölelték kebelükre a tömeges ingyenes zenehallgatást; nem minden érintett van ugyanis meggyőzve arról, hogy ez a fajta szórakozási forma értékes kiegészítője az előfizetési modelleknek (mint amit például a Spotify nyújt), melyek jelenleg a zeneipar legnagyobb növekedési potenciálját jelentik.
Kyncl szerint azonban tisztán látható, hogy a kreatív ipar növekedését két erős motor is hajtja. Az előfizetésre és a hirdetések alkalmazására épülő modell egyaránt bevételnövelő hatással jár, írta Kyncl, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy a YouTube ennek részese lehet.
Egy éve zajló vitát zárhat le a bejelentés, egy olyan vitát, ami a jogtulajdonosok és a videomegosztó között dúl. Tavasszal utóbbiak arról számoltak be, hogy a digitális letöltéseket meghaladta a streamingből (online rádiózásból) származó bevétel, ugyanakkor a hirdetésekkel megspékelt zeneszolgáltatások „jóval kevesebb” pénzt hoznak a többi szolgáltatáshoz képest. A zeneipar végső konklúziója az lett, hogy a YouTube-nak többet kellene fizetnie.
A YouTube válasza szerint a jogtulajdonosok problémájának fő forrása üzleti modelljük változásában keresendő: már nem az albumok eladásából szedik meg magukat, hanem az előfizetésekből és reklámokból származó bevételek duzzasztják bankszámláikat. Utóbbiakat viszont nem az előfizetésekhez, hanem a hagyományos rádiózásból származó bevételekhez kellene hasonlítani a YouTube üzemeltetője szerint.
Ez egyébként az USA-ban kereken nulla dollár, mivel a rádióadók nem fizetnek a jogtulajdonosoknak. Ezzel szemben a YouTube komoly mennyiségű pénzzel tömte már ki a kiadókat: a Google állítása szerint 2005 óta több mint 3 milliárd dollárt utaltak át az érintettek számláira. A bevétel növekedése ráadásul gyorsulni látszik, hiszen, amint azt fent is említettük, ebből egy milliárdot az elmúlt tizenkét hónapban hoztak össze.
Vissza a jelenbe
Blogbejegyzésében Kyncl azt állította, hogy a zeneipar végső soron ugyanannyi pénzt csinálhat a reklámokat alkalmazó és az előfizetői modellből. A televíziós üzletághoz hasonlította a zeneipar új üzleti modelljét, ahol a bevételek az előfizetésekből és a reklámokból egyaránt származnak. Ennek eléréséhez azonban még sok munkára van szükség, ismerte el a vezető.
Megosztás a facebookon
Aktuális, tudományos, műszaki, divat, közéleti hírek. Minden amit ma tudni kell!
