A Samsung eddig szerintem csak kereste helyét a táblagépek piacán, most azonban megtalálták az ösvényt, melyen folytatniuk kell. Szerkesztőségünkben járt a Tab S2, abból is a nyolc colos kijelzővel szerelt, kisebb változat.
Külső:
Ami egyből, ahogy felnyitjuk a nem túl nagy dobozt szemünk elé tárul, az maga a tablet, mely megalkotásánál szerencsére szakítottak a hagyományokkal, és újragondolták az egészet. Ez pedig nagyon jót tett, ugyanis az eddigi recsegős, bazári játékokat idéző, prémiumnak csak tűnni akaró műanyag anyaghasználatot lecserélték, helyette egy alumínium keret, üveg előlap és egy gumírozott hátlap az, amit kezünkbe fogunk. És itt már nem csak prémium érzést akar kelteni a tablet – itt az akaron van a hangsúly – hanem tényleg jó érzéssel fogja kézbe az ember.
A gyártótól már megszokott fizikai főgombot kapunk, mely egyszerre ujjlenyomatolvasó is, illetve két érintőgombot. Az ujjlenyomat leolvasóval amellett, hogy zárolhatjuk készülékünket, applikációkat is plusz védelemmel láthatunk el, vagy az interneten oldalakra jelentkezhetünk be. A káva nagyon vékony, a kijelző pedig a maga 8 colos méretével (OLED panel, 2048x1538 pixeles felbontással, 4:3-as képarány) mondhatni belesimul a keretbe. Főleg ha fektetve használjuk a készüléket nehéz átérni a kijelzőt gépelés közben, de ez szoftveresen megoldható a billentyűzet beállításainak személyre szabásával. Az, hogy ez a 4:3-as képarány mire jó, vitatkozhatunk: filmet nézni egy szélesebb 16:9-es kijelzőn egyértelműen jobb, viszont netezni és olvasni és játszani is szerintem a 4:3 jobban megfelelő.
A keret alján találunk két hangszórót, egy jack csatlakozót és egy micro USB-t. A hangszórók szépen szólnak, hangosak és tiszták is, én meg voltam velük elégedve, mind hangos zenehallgatás, mind filmnézés közben.
A gép bal oldalán mindössze egy kártyafoglalatot találunk melybe SIM és micro SD is mehet, jobbra pedig felkerültek a hangerő, illetve a felold-lezár gombok.
Az előlapon a kijelző felett egy márkajelzést, egy 2.1 megapixeles kamerát és egy újabb hangszórót találunk, mely csak hanghívásokkal használható. A tablettel ugyanis lehet telefonálni is.
Belső:
A tablet a Samsung immáron két éves csúcsmodelljének, az S6-nak a hardverét kapta meg, mely máig erős vas: a processszor nyolcmagos Exynos, 3 GB RAM-mal és 32 vagy 64 GB bővíthető belső memóriával megtámogatva. A RAM eddig, amióta használom, egyszer sem hagyott cserben, bármikor könnyedén és gyorsan váltottam az alkalmazások között. A grafikailag megterhelőbb játékokat – főként az Asphalt és a Modern Combat appokat használtam – is simán vitte, de nem okozott neki gondot az sem, ha HD-ben vagy full HD-ben néztem videót és filmet, miközben akár egy másik applikációt futtattam.
Egy 4000 milliamper órás akkumulátor van benne, mellyel nekem simán kibírta több, mint másfél-két napig, a már említett filmnézős-netezős használat során. Amikor többet játszottam, persze az akksin is meglátszott, olyankor egy nap alatt le tudtam meríteni a készüléket. Egy két amperes töltőfej van hozzá a gyári dobozban, mely nem képes a gyorstöltésre, így nagyjából három órás procedúra, hogy 100%-ra töltsük 10% vagy annál kevesebb naftáról a készüléket.
Szoftveresen gyári 5.0-ás Androiddal érkezik a készülék, melyet frissíthetünk a legfrissebb TouchWiz-re. Szerencsére a Samsung itt sem tömi tele applikációkkal a készüléket, magunk választhatunk, mit szeretnénk és mit nem. A Microsoft Office csomag és a OneDrive előre telepítve van, amihez 100 GB-nyi tárhelyet is kapunk ajándékba.
A Google alkalmazásai és a gyártó sajátjai ugyan néha duplikálódnak, de vannak feladatok, melyekre a Samsung szoftverei nem használhatók úgy, mint a Google-é, és fordítva is. Ezt, hogy ki mit és mire használ, ki kell tapasztalni, de az alap feladatokra nagyjából minden megfelel. Filmnézés terén azonban a Videók app sajnos nem boldogul felirattal és több fajta formátummal, így egy harmadik fejlesztőtől való lejátszót kell letölteni hozzá.
Kamera fronton a tábla nem a legjobb, de nem is a legrosszabb: egy 8 megapixeles szenzor van a hátlapon, mely automata módban is elfogadható képeket készít, viszont kapunk manuális beállítási lehetőségeket is, melyeknek hála még jobb képek születhetnek. Arra, hogy apróbb képeket csináljunk, melyeket mondjuk szemléltetésként elküldünk, elég a minőség, viszont komolyabb dolgokat ne várjunk tőle. Az előlapi 2.1 megapixeles szenzor is főleg videótelefonáláshoz jó, így ha magunkat szeretnénk fotózni, ne lepődjünk meg, ha kicsit Barbie-baba szerű lesz majd az arcunk az elkészült fotón.
Verdikt:
A szokásos tetszett, nem tetszett részt most ki fogom hagyni, ugyanis a kamera minőségét és a telefonáláshoz túl nagy méretet szerintem felesleges lenne külön kiemelni. Akinek telefon kell, azt fog venni, ez egy táblagép, nem ez a két említett funkció a főprofilja. Ár-érték arányban egy nagyon jó készüléket kapunk, jelenleg ugyanis 89 ezer forintért már beszerezhető az a modell, melyben LTE-támogatás is van. Egy jól megépített, könnyű és kicsi, mégis erős készüléket kapunk a pénzünkért, melyet jó szívvel ajánlok bárkinek, aki táblagépet keres magának. 8 colos méretben nem kétséges, hogy az egyik legjobb választás lehet a piacon.